Személyi kölcsönök
Felhasználási feltételek
A feliratkozáshoz kérjük fogadja el a Felhasználási Feltételeket!

A feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét!
Feliratkozás

Hitel

Sokk a devizahiteleseknek: ennyivel nőhet a hitel

Szerző: Személyi kölcsönök 2015-05-13 0 hozzászólás
Szívrohamot kapnak a devizahitelesek: így nőhet a tartozás

Sok devizahiteles számára ma már nem az a legnagyobb gond, hogy az elszámoló levelek csalódást okoztak nekik, az alig csökkentő törlesztőrészlettel, hanem, hogy a tőketartozásunk is magasabb, mint az annak idején felvett hitel összege. Hogy miért lehet magasabb a tartozás, mint a futamidő elején? Mi a helyzet a bankok tisztességtelenül felszámolt összegeivel? Íme, a válaszok!

A legtöbb devizahitelesek már megkapta az elszámolási értesítőjét, ám az adósok igen nagy hányada cseppet sem elégedett az abban található adatokkal. Számtalan esetben nőtt a havi törlesztőrészlet, sőt, rengetegen arra panaszkodnak, hogy még mindig több a hitelük, mint amennyit anno felvettek a banktól. Lássuk az okokat!

A devizahitelek jellemzője, hogy a hitelek mögött – mint neve is mutatja - valamilyen deviza van. Ezzel a bankok tisztességesen jártak el, mert az akkori törvények megengedték ilyen típusú hitelkihelyezést. Éppen ezért, a szerződések ez a pontja nem támadható.  Szem előtt kell tartani, hogy az erről szóló kitételt szinte kivétel nélkül minden adós aláírta a hitel felvételekor! Sőt! A legtöbb esetben kiemelt vastag betűvel volt feltűntetve mindez a szerződésben, emellett egyes bankoknál külön, kiemelt nyilatkozattal kezelték a kérdést.

A tőketartozás megemelkedésének elsődleges oka a devizaárfolyam megugrása. A felvételkor általános, 160-180 forintos árfolyam helyett a piaci árfolyamon történt a forintosítás; a svájci frank esetében ez mondható akár kedvezményesnek is, mivel egy svájci frankért több mint 290 forintot kérnek el jelenleg.  Akik igazán rosszul jártak a rögzítéssel, azok az euróhitelesek. Ők 302 forintért tudnak most hozzájutni a fizetőeszközhöz, míg a rögzítés 309 forinton történt.

Lássuk mindezt egy példán keresztül! Az átlagos, svájci frank alapú felvett hitelösszeg megközelítőleg 6 millió forint; ez az árfolyam elszabadulása miatt nagyjából 60 százalékkal nőtt meg. Tehát ha 160 forintos árfolyammal számolunk, ez azt jelenti, hogy 60 százalékkal növekedett a tőketartozásunk. Emellett pedig a deviza alapú elszámolás miatt a kamatok törlesztése is ennyivel ugrott meg. Ám az annuitásos hitelek esetében ez azt jelenti, hogy a tőketartozás törlesztése eleinte alacsony és csak később nő meg, de a kamattörlesztés ennek pont az ellentéte. Eszerint tehát a futamidő kezdetén a törlesztőrészletünk javát a kamattörlesztés teszi ki, mely folyamatosan csökkenő lesz. Így oldják meg azt a bankok, hogy minden törlesztőrészletünk egyenlő nagyságú legyen.

Állandó volt a devizahiteleknél a devizában számolt törlesztőrészlet, amennyiben nem számolunk az egyoldalú kamatemeléssel, ami most visszamenőlegesen visszatérítésre kerül. Eddig a kifizetett tőketartozás így kisebb mértékben csökkent, mint a kamattartozás, így az árfolyam növekedés az előbbire jóval nagyobb hatással volt, mint az utóbbira. Éppen ezért lehet, hogy a mostani tőketartozás magasabb, mint a felvett hitelösszeg. A hátralevő hitelösszeg megállapításánál lényeges a hitel futamideje, mert minél hosszabb a törlesztési időszak, annál nagyobb tőketartozásunk maradhatott fenn. Az annuitásos hitel konstrukciója miatt pedig a futamidő felénél tartó családok tőketartozása szinte biztosan nagyobb, mint a felvett hitelösszeg.

Fontos, hogy minden szerződés eltérő, Lehetséges, hogy valaki megfelel a fenti kritériumoknak, mégis, alacsonyabb a tartozása, mint a felvett hitelösszeg.

Mi lehet az oka annak, ha nem csökkent a törlesztőrészletem? Egyes ügyfelek esetében nem csökkent, sőt, akár nőtt is a törlesztőrészletük. Ők többségében az árfolyamgátasok közül kerülnek ki, akiknek a gyűjtőszámlás tartozása magasabb volt, mint a tisztességtelenül elvont összeg. Illetve az is lehetséges, hogy a bank tévedésből megszűntette a gyűjtőszámlát és megszűntette a törlesztőrészlet rögzítését- ebben az esetben várható a jegybank fellépése.

Ami fontos kérdés lehet még, az a bankok által tisztességtelenül felszámolt összegek sorsa. Az előző évben a Kúria három feltételt vizsgált: először is az árfolyamrés alkalmazását, aztán az egyoldalú kamatemelést, végül pedig a deviza alapú elszámolást hitelek esetén. Legutóbbit tisztességesnek ítélte (ahogy azt korábban kifejtettük emiatt emelkedett meg a tőketartozás), azonban a másik két témában az ügyfelek javára döntött, így születhetett meg az elszámolási törvény, ami alapján az adósoknak visszamenőlegesen visszajár a tisztességtelen elvonások miatt kialakult többlet.

Az elszámolási folyamat jelenleg is zajlik, és ezzel párhuzamosan a forintosítás is megkezdődött. Ezáltal a tisztességtelenül levont összegek visszatérítésének köszönhetően májusban már a minden szempontból átszámított törlesztőrészletet fizethetik az ügyfelek. Statisztikai adatok szerint viszont az ügyfelek 60 százalékának kevesebb, mint 20 százalékkal csökken a tartozása az elszámolás miatt. Ezt az adatot tovább rontja, hogy a bankok az elszámolás összegéből levonhatják a korábban általuk adott kedvezményeket. Mértékéről azonban csak a folyamat lezárása utáni adatokból tudhatunk meg pontosabbakat.  

<< Előző cikk Következő cikk >>


Hozzászólás írása

Hozzászólások

Még nem érkezett hozzászólás!



Hitel

Sokk a devizahiteleseknek: ennyivel nőhet a hitel

Szerző: Személyi kölcsönök 2015-05-13 0 hozzászólás
Szívrohamot kapnak a devizahitelesek: így nőhet a tartozás

Sok devizahiteles számára ma már nem az a legnagyobb gond, hogy az elszámoló levelek csalódást okoztak nekik, az alig csökkentő törlesztőrészlettel, hanem, hogy a tőketartozásunk is magasabb, mint az annak idején felvett hitel összege. Hogy miért lehet magasabb a tartozás, mint a futamidő elején? Mi a helyzet a bankok tisztességtelenül felszámolt összegeivel? Íme, a válaszok!

A legtöbb devizahitelesek már megkapta az elszámolási értesítőjét, ám az adósok igen nagy hányada cseppet sem elégedett az abban található adatokkal. Számtalan esetben nőtt a havi törlesztőrészlet, sőt, rengetegen arra panaszkodnak, hogy még mindig több a hitelük, mint amennyit anno felvettek a banktól. Lássuk az okokat!

A devizahitelek jellemzője, hogy a hitelek mögött – mint neve is mutatja - valamilyen deviza van. Ezzel a bankok tisztességesen jártak el, mert az akkori törvények megengedték ilyen típusú hitelkihelyezést. Éppen ezért, a szerződések ez a pontja nem támadható.  Szem előtt kell tartani, hogy az erről szóló kitételt szinte kivétel nélkül minden adós aláírta a hitel felvételekor! Sőt! A legtöbb esetben kiemelt vastag betűvel volt feltűntetve mindez a szerződésben, emellett egyes bankoknál külön, kiemelt nyilatkozattal kezelték a kérdést.

A tőketartozás megemelkedésének elsődleges oka a devizaárfolyam megugrása. A felvételkor általános, 160-180 forintos árfolyam helyett a piaci árfolyamon történt a forintosítás; a svájci frank esetében ez mondható akár kedvezményesnek is, mivel egy svájci frankért több mint 290 forintot kérnek el jelenleg.  Akik igazán rosszul jártak a rögzítéssel, azok az euróhitelesek. Ők 302 forintért tudnak most hozzájutni a fizetőeszközhöz, míg a rögzítés 309 forinton történt.

Lássuk mindezt egy példán keresztül! Az átlagos, svájci frank alapú felvett hitelösszeg megközelítőleg 6 millió forint; ez az árfolyam elszabadulása miatt nagyjából 60 százalékkal nőtt meg. Tehát ha 160 forintos árfolyammal számolunk, ez azt jelenti, hogy 60 százalékkal növekedett a tőketartozásunk. Emellett pedig a deviza alapú elszámolás miatt a kamatok törlesztése is ennyivel ugrott meg. Ám az annuitásos hitelek esetében ez azt jelenti, hogy a tőketartozás törlesztése eleinte alacsony és csak később nő meg, de a kamattörlesztés ennek pont az ellentéte. Eszerint tehát a futamidő kezdetén a törlesztőrészletünk javát a kamattörlesztés teszi ki, mely folyamatosan csökkenő lesz. Így oldják meg azt a bankok, hogy minden törlesztőrészletünk egyenlő nagyságú legyen.

Állandó volt a devizahiteleknél a devizában számolt törlesztőrészlet, amennyiben nem számolunk az egyoldalú kamatemeléssel, ami most visszamenőlegesen visszatérítésre kerül. Eddig a kifizetett tőketartozás így kisebb mértékben csökkent, mint a kamattartozás, így az árfolyam növekedés az előbbire jóval nagyobb hatással volt, mint az utóbbira. Éppen ezért lehet, hogy a mostani tőketartozás magasabb, mint a felvett hitelösszeg. A hátralevő hitelösszeg megállapításánál lényeges a hitel futamideje, mert minél hosszabb a törlesztési időszak, annál nagyobb tőketartozásunk maradhatott fenn. Az annuitásos hitel konstrukciója miatt pedig a futamidő felénél tartó családok tőketartozása szinte biztosan nagyobb, mint a felvett hitelösszeg.

Fontos, hogy minden szerződés eltérő, Lehetséges, hogy valaki megfelel a fenti kritériumoknak, mégis, alacsonyabb a tartozása, mint a felvett hitelösszeg.

Mi lehet az oka annak, ha nem csökkent a törlesztőrészletem? Egyes ügyfelek esetében nem csökkent, sőt, akár nőtt is a törlesztőrészletük. Ők többségében az árfolyamgátasok közül kerülnek ki, akiknek a gyűjtőszámlás tartozása magasabb volt, mint a tisztességtelenül elvont összeg. Illetve az is lehetséges, hogy a bank tévedésből megszűntette a gyűjtőszámlát és megszűntette a törlesztőrészlet rögzítését- ebben az esetben várható a jegybank fellépése.

Ami fontos kérdés lehet még, az a bankok által tisztességtelenül felszámolt összegek sorsa. Az előző évben a Kúria három feltételt vizsgált: először is az árfolyamrés alkalmazását, aztán az egyoldalú kamatemelést, végül pedig a deviza alapú elszámolást hitelek esetén. Legutóbbit tisztességesnek ítélte (ahogy azt korábban kifejtettük emiatt emelkedett meg a tőketartozás), azonban a másik két témában az ügyfelek javára döntött, így születhetett meg az elszámolási törvény, ami alapján az adósoknak visszamenőlegesen visszajár a tisztességtelen elvonások miatt kialakult többlet.

Az elszámolási folyamat jelenleg is zajlik, és ezzel párhuzamosan a forintosítás is megkezdődött. Ezáltal a tisztességtelenül levont összegek visszatérítésének köszönhetően májusban már a minden szempontból átszámított törlesztőrészletet fizethetik az ügyfelek. Statisztikai adatok szerint viszont az ügyfelek 60 százalékának kevesebb, mint 20 százalékkal csökken a tartozása az elszámolás miatt. Ezt az adatot tovább rontja, hogy a bankok az elszámolás összegéből levonhatják a korábban általuk adott kedvezményeket. Mértékéről azonban csak a folyamat lezárása utáni adatokból tudhatunk meg pontosabbakat.  

<< Előző cikk Következő cikk >>


Hozzászólás írása

Hozzászólások

Még nem érkezett hozzászólás!