Hitel
Devizahitel: érvényteleníthetik a szerződéseket

Újabb jogegységi eljárást folytat le a devizahitelekkel kapcsolatban a Kúria. Előre nem látható következménye lenne a bankszektorra, ha emiatt tömegesen érvényesítenének lakossági hitelszerződéseket. Az eljárás során vizsgált jogkérdés, nem más, mint hogy érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum tartalmazza?
Abban az esetben, ha tényleg érvénytelenítik azokat a szerződéseket; a devizakockázatot sem kell kifizetnie az ügyfélnek. Mindezt azonban egy korábbi jogegységi határozat kizárja, amennyiben viszont megsemmisítik a szerződést, úgy a bírósági ügyek alapján mindent vissza kell állítani az eredeti helyzetbe. Ez viszont a következőket jelentené: először is újraszámolnák a tartozásokat és a törlesztőrészleteket, továbbá az így fennmaradó tartozást egyben kellene visszafizetni a banknak. Az újraszámolt tartozás valószínűleg jelentősen alacsonyabb lenne a mostani tartozásnál, így ezt egy új lakáshitel felvételével lehetne fedezni. Továbbá az is lehetséges, hogy a megszokottól eltérő jogelv alapján dönt a Kúria. Így akár az is megtörténhet, hogy nem a szerződések megszűntetését mondja ki, hanem azt, hogy a felvett hitelek kezdettől fogva forinthitelnek minősülnek.
A devizaalapú fogyasztói hitelszerződésekkel kapcsolatos perekben az utóbbi időben újabb értelmezési kérdések merültek fel. Éppen ezért indokolt, hogy jogegységi tanács döntsön a Kúria gyakorlatában felmerült értelmezési kérdésekben. Wellmann György pénteken indítványozta a jogegységi eljárást. Ezután a kollégium helyettes vezetője kijelöli a tanács tagjait és megküldi az indítványt a legfőbb ügyésznek, akinek tizenöt nap áll majd a rendelkezésére, hogy észrevételeit megtegye. A jogegységi tanács várhatóan egy hónapon belül meghozza döntését, amelyről tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.
Az elmúlt napokban hívta fel a figyelmet a Kúria arra, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban 2013. december 16-án már hozott egy jogegységi döntést, amelyet a bíróságok azóta több ezer perben alkalmaztak. Az akkori döntés értelmében a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, illetve jó erkölcsbe sem, nem uzsorás és nem színlelt szerződés. A korábbi döntés szerint a devizaalapú hitelszerződésekben foglaltakmiatt az adós az adott időszakban irányadó forinthitelnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el. Ebből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A szerződési terhek későbbi egyoldalú eltolódása pedig az érvénytelenség körében nem értékelhető, illetve "ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie". Ennek értelmáben, amennyiben a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, akikor a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.
Azonban a legfelsőbb bírói fórum napokban kiadott közleménye szerint a bírói gyakorlatban újabb értelmezést igénylő kérdések fogalmazódtak meg. Méghozzá azzal kapcsolatban, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül devizaalapúnak.
Hozzászólás írása
Címke felhő
Friss hírek
- Személyi kölcsön Azonnali Online igénylés
- Hiteligénylés BAR listásként? Lehetséges!
- Személyi kölcsön Neked!
- Nyereményhitel: igen vagy nem?
- Nehezebbé válhat az ingatlanok behajtása, módolsul a zálogjog
- Hitelkártya trükkök: a jó döntés kulcsa
- Devizahitel: érvényteleníthetik a szerződéseket
- Diákhitel: közeleg a határidő
- Alig két hónap alatt százak kerültek utcára
- Zuhannak a kamatok
Hitel
Devizahitel: érvényteleníthetik a szerződéseket

Újabb jogegységi eljárást folytat le a devizahitelekkel kapcsolatban a Kúria. Előre nem látható következménye lenne a bankszektorra, ha emiatt tömegesen érvényesítenének lakossági hitelszerződéseket. Az eljárás során vizsgált jogkérdés, nem más, mint hogy érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum tartalmazza?
Abban az esetben, ha tényleg érvénytelenítik azokat a szerződéseket; a devizakockázatot sem kell kifizetnie az ügyfélnek. Mindezt azonban egy korábbi jogegységi határozat kizárja, amennyiben viszont megsemmisítik a szerződést, úgy a bírósági ügyek alapján mindent vissza kell állítani az eredeti helyzetbe. Ez viszont a következőket jelentené: először is újraszámolnák a tartozásokat és a törlesztőrészleteket, továbbá az így fennmaradó tartozást egyben kellene visszafizetni a banknak. Az újraszámolt tartozás valószínűleg jelentősen alacsonyabb lenne a mostani tartozásnál, így ezt egy új lakáshitel felvételével lehetne fedezni. Továbbá az is lehetséges, hogy a megszokottól eltérő jogelv alapján dönt a Kúria. Így akár az is megtörténhet, hogy nem a szerződések megszűntetését mondja ki, hanem azt, hogy a felvett hitelek kezdettől fogva forinthitelnek minősülnek.
A devizaalapú fogyasztói hitelszerződésekkel kapcsolatos perekben az utóbbi időben újabb értelmezési kérdések merültek fel. Éppen ezért indokolt, hogy jogegységi tanács döntsön a Kúria gyakorlatában felmerült értelmezési kérdésekben. Wellmann György pénteken indítványozta a jogegységi eljárást. Ezután a kollégium helyettes vezetője kijelöli a tanács tagjait és megküldi az indítványt a legfőbb ügyésznek, akinek tizenöt nap áll majd a rendelkezésére, hogy észrevételeit megtegye. A jogegységi tanács várhatóan egy hónapon belül meghozza döntését, amelyről tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.
Az elmúlt napokban hívta fel a figyelmet a Kúria arra, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban 2013. december 16-án már hozott egy jogegységi döntést, amelyet a bíróságok azóta több ezer perben alkalmaztak. Az akkori döntés értelmében a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, illetve jó erkölcsbe sem, nem uzsorás és nem színlelt szerződés. A korábbi döntés szerint a devizaalapú hitelszerződésekben foglaltakmiatt az adós az adott időszakban irányadó forinthitelnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el. Ebből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A szerződési terhek későbbi egyoldalú eltolódása pedig az érvénytelenség körében nem értékelhető, illetve "ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie". Ennek értelmáben, amennyiben a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, akikor a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.
Azonban a legfelsőbb bírói fórum napokban kiadott közleménye szerint a bírói gyakorlatban újabb értelmezést igénylő kérdések fogalmazódtak meg. Méghozzá azzal kapcsolatban, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül devizaalapúnak.
Hozzászólás írása
Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás!
Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás!