Újabb jogegységi eljárást folytat le a devizahitelekkel kapcsolatban a Kúria. Előre nem látható következménye lenne a bankszektorra, ha emiatt tömegesen érvényesítenének lakossági hitelszerződéseket. Az eljárás során vizsgált jogkérdés, nem más, mint hogy érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum tartalmazza? 

Abban az esetben, ha tényleg érvénytelenítik azokat a szerződéseket; a devizakockázatot sem kell kifizetnie az ügyfélnek. Mindezt azonban egy korábbi jogegységi határozat kizárja, amennyiben viszont megsemmisítik a szerződést, úgy a bírósági ügyek alapján mindent vissza kell állítani az eredeti helyzetbe. Ez viszont a következőket jelentené: először is újraszámolnák a tartozásokat és a törlesztőrészleteket, továbbá az így fennmaradó tartozást egyben kellene visszafizetni a banknak. Az újraszámolt tartozás valószínűleg jelentősen alacsonyabb lenne a mostani tartozásnál, így ezt egy új lakáshitel felvételével lehetne fedezni. Továbbá az is lehetséges, hogy a megszokottól eltérő jogelv alapján dönt a Kúria. Így akár az is megtörténhet, hogy nem a szerződések megszűntetését mondja ki, hanem azt, hogy a felvett hitelek kezdettől fogva forinthitelnek minősülnek.

A devizaalapú fogyasztói hitelszerződésekkel kapcsolatos perekben az utóbbi időben újabb értelmezési kérdések merültek fel. Éppen ezért indokolt, hogy jogegységi tanács döntsön a Kúria gyakorlatában felmerült értelmezési kérdésekben. Wellmann György pénteken indítványozta a jogegységi eljárást. Ezután a kollégium helyettes vezetője kijelöli a tanács tagjait és megküldi az indítványt a legfőbb ügyésznek, akinek tizenöt nap áll majd a rendelkezésére, hogy észrevételeit megtegye. A jogegységi tanács várhatóan egy hónapon belül meghozza döntését, amelyről tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.

Az elmúlt napokban hívta fel a figyelmet a Kúria arra, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban 2013. december 16-án már hozott egy jogegységi döntést, amelyet a bíróságok azóta több ezer perben alkalmaztak. Az akkori döntés értelmében a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, illetve jó erkölcsbe sem, nem uzsorás és nem színlelt szerződés. A korábbi döntés szerint a devizaalapú hitelszerződésekben foglaltakmiatt az adós az adott időszakban irányadó forinthitelnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el. Ebből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A szerződési terhek későbbi egyoldalú eltolódása pedig az érvénytelenség körében nem értékelhető, illetve "ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie". Ennek értelmáben, amennyiben a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, akikor a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

Azonban a legfelsőbb bírói fórum napokban kiadott közleménye szerint a bírói gyakorlatban újabb értelmezést igénylő kérdések fogalmazódtak meg. Méghozzá azzal kapcsolatban, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül devizaalapúnak.