Személyi kölcsönök
Felhasználási feltételek
A feliratkozáshoz kérjük fogadja el a Felhasználási Feltételeket!

A feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét!
Feliratkozás

Hitel

Hitel: hogyan éri meg?

Szerző: Személyi kölcsönök 2016-05-15 0 hozzászólás
Matolcsy jóindulatán múlik, mennyit kapnak ajándékba a családok

Hogy miért nem éri meg mindenkinek hitelt felvenni? Mert ugyan lehet, hogy alacsonyak az alapkamatok, de a törlesztőrészleteket más is befolyásolja. Ugyanis nulla az infláció, de növekvő inflációs környezetben nemcsak a pénzünk értéke, hanem a tartozásunk és a fizetett kamatok reálértéke is alacsonyabb lesz – éppen ezért minden szem előtt kell tartunk mielőtt belevágunk egy hitelfelvételbe. Ugyanis abban az esetben, ha változatlan kamatokkal számolunk, akkor az sem lehetetlen, hogy a futamidő végére a törlesztőrészletünk akár a felére esik vissza. 

Mennyiben befolyásolja az infláció a hitelünket? Mivel az elmúlt 24 hónapban az infláció megközelítőleg nulla volt, így a hiteltartozások reálértéke sem csökkent. A Magyar Nemzeti Bank hosszútávú inflációs célja 3%, az elmúlt 15 év átlagos pénzromlása pedig 4,48% volt. Nézzük mit jelent ez egy konkrét példa esetében: amennyiben egy 10 millió forint összegű, 15 éves hitelt veszünk alapul, a kezdeti törlesztőrészletünk 79 ezer forint lesz, amennyiben pedig 3%-os inflációs céllal számolunk, akkor a 15. évben 52 ezer forint lesz a részletek reálértéke. Ellenben 4,48 %-os inflációval 43 ezer forintra csökken a törlesztő reálértéke. Ez Kimondottan alacsonynak számít, hiszen ha kamatmentes kölcsönt vennénk fel, akkor annak 55,5 ezer forint lenne a törlesztőrészlete.

A másik szempont, amit érdemes figyelembe venni az a teljes visszafizetett összeg – ha infláció nélkül számolunk - akkor a fenti példánál maradva 14,2 millió forintot törleszthetünk vissza. Három százalékos pénzromlással már 11,7 millióra, 4,48 %-os infláció mellett pedig 10,7 millió forintra csökken a teljes visszafizetett összeg reálértéke. A kettő különbözete cseppet sem elenyésző: a különbség kulcsa pedig az, hogy nemcsak a kamat, hanem a tőketartozásunk reálértéke is csökken az inflációnak köszönhetően. Ezek mellett egy hosszú futamidejű hitel esetében fontos azt is szem előtt tartani, hogy a kamatszint megváltozik, a jegybanki alapkamat szintjét ugyanis Matolcsy György csupán 2017 végéig garantálta. Így biztos, hogy a nemzetközi környezet miatt megemelik az irányadó rátát, valamint a hitelkamat is követheti azt, így a jegybank által megállapított, mostani 5 százalékos átlagos hitelkamat akár megduplázódhat.

Mi a helyzet az inflációval? Az infláció tompíthat ezen a növekedésen is. A fenti példánál maradva a havi részletünk 71 ezer forint lehet a futamidő utolsó évében 3%-os infláció mellett, míg 58 ezer forint 4,48 százalékos pénzromlással számolva. Vegyük figyelembe, hogy a hosszú távra felvett hiteleknél valószínű, hogy az infláció hatása kedvező lesz számunkra, ám minden sokkal kevésbé kiszámítható a rövid hiteleknél, hiszen nem csak az infláció kevésbé kiszámítható rövidtávon, hanem a csökkenés is kevésbé jelentős a "kamatos kamat hatás" miatt. 

Amennyiben rövidebb és hosszabb távú hitelekben is gondolkozunk, abban az esetben a fenti jellemzőinek figyelembe érdemes felelősségteljes döntést hoznunk. Például lakáshiteleknél nagy valószínűséggel jól járunk, mert az infláció növelése jelenleg az MNB céljai között is szerepel. Sőt, amennyiben előrelátóan fixált terméket választunk, még jobban járhatunk, mert két év múlva valószínűleg lesz kamatemelés. Éppen ezért a hitelünk többségét magasabb kamat mellett fizethetjük vissza. A rövidebb futamidőnél azonban megérheti változó kamatozású terméket választani, mert még közel két évig alacsonyak maradhatnak a kamatok – ebben az esetben azonban az infláció nem nekünk dolgozik.

<< Előző cikk Következő cikk >>


Hozzászólás írása

Hozzászólások

Még nem érkezett hozzászólás!



Hitel

Hitel: hogyan éri meg?

Szerző: Személyi kölcsönök 2016-05-15 0 hozzászólás
Matolcsy jóindulatán múlik, mennyit kapnak ajándékba a családok

Hogy miért nem éri meg mindenkinek hitelt felvenni? Mert ugyan lehet, hogy alacsonyak az alapkamatok, de a törlesztőrészleteket más is befolyásolja. Ugyanis nulla az infláció, de növekvő inflációs környezetben nemcsak a pénzünk értéke, hanem a tartozásunk és a fizetett kamatok reálértéke is alacsonyabb lesz – éppen ezért minden szem előtt kell tartunk mielőtt belevágunk egy hitelfelvételbe. Ugyanis abban az esetben, ha változatlan kamatokkal számolunk, akkor az sem lehetetlen, hogy a futamidő végére a törlesztőrészletünk akár a felére esik vissza. 

Mennyiben befolyásolja az infláció a hitelünket? Mivel az elmúlt 24 hónapban az infláció megközelítőleg nulla volt, így a hiteltartozások reálértéke sem csökkent. A Magyar Nemzeti Bank hosszútávú inflációs célja 3%, az elmúlt 15 év átlagos pénzromlása pedig 4,48% volt. Nézzük mit jelent ez egy konkrét példa esetében: amennyiben egy 10 millió forint összegű, 15 éves hitelt veszünk alapul, a kezdeti törlesztőrészletünk 79 ezer forint lesz, amennyiben pedig 3%-os inflációs céllal számolunk, akkor a 15. évben 52 ezer forint lesz a részletek reálértéke. Ellenben 4,48 %-os inflációval 43 ezer forintra csökken a törlesztő reálértéke. Ez Kimondottan alacsonynak számít, hiszen ha kamatmentes kölcsönt vennénk fel, akkor annak 55,5 ezer forint lenne a törlesztőrészlete.

A másik szempont, amit érdemes figyelembe venni az a teljes visszafizetett összeg – ha infláció nélkül számolunk - akkor a fenti példánál maradva 14,2 millió forintot törleszthetünk vissza. Három százalékos pénzromlással már 11,7 millióra, 4,48 %-os infláció mellett pedig 10,7 millió forintra csökken a teljes visszafizetett összeg reálértéke. A kettő különbözete cseppet sem elenyésző: a különbség kulcsa pedig az, hogy nemcsak a kamat, hanem a tőketartozásunk reálértéke is csökken az inflációnak köszönhetően. Ezek mellett egy hosszú futamidejű hitel esetében fontos azt is szem előtt tartani, hogy a kamatszint megváltozik, a jegybanki alapkamat szintjét ugyanis Matolcsy György csupán 2017 végéig garantálta. Így biztos, hogy a nemzetközi környezet miatt megemelik az irányadó rátát, valamint a hitelkamat is követheti azt, így a jegybank által megállapított, mostani 5 százalékos átlagos hitelkamat akár megduplázódhat.

Mi a helyzet az inflációval? Az infláció tompíthat ezen a növekedésen is. A fenti példánál maradva a havi részletünk 71 ezer forint lehet a futamidő utolsó évében 3%-os infláció mellett, míg 58 ezer forint 4,48 százalékos pénzromlással számolva. Vegyük figyelembe, hogy a hosszú távra felvett hiteleknél valószínű, hogy az infláció hatása kedvező lesz számunkra, ám minden sokkal kevésbé kiszámítható a rövid hiteleknél, hiszen nem csak az infláció kevésbé kiszámítható rövidtávon, hanem a csökkenés is kevésbé jelentős a "kamatos kamat hatás" miatt. 

Amennyiben rövidebb és hosszabb távú hitelekben is gondolkozunk, abban az esetben a fenti jellemzőinek figyelembe érdemes felelősségteljes döntést hoznunk. Például lakáshiteleknél nagy valószínűséggel jól járunk, mert az infláció növelése jelenleg az MNB céljai között is szerepel. Sőt, amennyiben előrelátóan fixált terméket választunk, még jobban járhatunk, mert két év múlva valószínűleg lesz kamatemelés. Éppen ezért a hitelünk többségét magasabb kamat mellett fizethetjük vissza. A rövidebb futamidőnél azonban megérheti változó kamatozású terméket választani, mert még közel két évig alacsonyak maradhatnak a kamatok – ebben az esetben azonban az infláció nem nekünk dolgozik.

<< Előző cikk Következő cikk >>


Hozzászólás írása

Hozzászólások

Még nem érkezett hozzászólás!